Dévény módszer
Ki volt Dévény Anna?
Dévény Anna (1935-2017) gyógytornász, művészi torna-szakedző. Az általa vezetett Alapítvány szakmai vezetője volt, kollégáival közösen az általa kifejlesztett módszer posztgraduális képzésének kidolgozója. Dévény Anna örökösen cselekvő ember volt, közel 60 évig gyógyított, 16 évig tartott speciális tréninget a Magyar Állami Operaház balett együttese számára, 1990 óta vezette a Dévény Anna Alapítványt, szabadidejében pedig könyveit írta.
forrás: wikipédia
Mit is takar a Dévény módszer (DSGM):
Dévény Anna:” Húszéves neurológiai munkám eredményezte olyan új út keresését, amely valódi gyógyulást és teljes körű elméleti és gyakorlati útmutatást adott. Először felborult a régi tudás, de nem volt meg az új. A magatehetetlen testekkel való küzdelem, a segítés szándéka és mérhetetlenül sok munka során, hosszú évek, évtizedek tapasztalata állt össze rendszerré. A megoldások folyamatos keresése hozta meg az eredményeket, ezek megfellebbezhetetlenek, mert konkrét tények százai igazolják azokat. A kontrollcsoportot az ikrek jelentik. Számos esetben bebizonyosodott, hogy a sérülten született kezelt gyermek később sokkal ügyesebbé és okosabbá vált, mint egészségesen született nem kezelt testvére.”
Mit is jelent a DSGM mozaik szó?
A DSGM mozaik szó a Dévény Speciális manuális technika-Gimnasztika Módszer rövidítése.
Jelöli a szerző nevét és a két tevékenységi területet. A két terület az SMT (Speciális Manuális Technika) Célja az izom-, ín-, és kötőszövetrendszer normál szöveti állapotának és normál helyzetének helyreállítása; egyidejűleg az izmokban és inakban lévő idegvégződések direkt ingerlése és ezáltal az ingerület közvetlenül az agyba juttatása. A másik az EAG (Esztétikus Analitikus Gimnasztika) amely egyéni vagy csoportos aktív tornát takar.
A Dévény-módszer a prevenció elvét megvalósítva gyógyít. Ez azt jelenti, hogy a minél korábban megkezdett kezeléssel nem enged kifejlődni olyan tüneteket, amelyek már nem gyógyíthatók, csak javíthatók. Fontos hangsúlyozni, hogy csak a korán megkezdett DSGM kezeléssel lehet elérni a maradványtünet nélküli, teljes gyógyulást.
A DSGM nem egy módszer a sok közül, hanem a mozgásrehabilitáció eddigiektől eltérő, gyökeresen új megközelítése.
forrás: www.deveny.hu
Ki volt Dévény Anna?
Dévény Anna (1935-2017) gyógytornász, művészi torna-szakedző. Az általa vezetett Alapítvány szakmai vezetője volt, kollégáival közösen az általa kifejlesztett módszer posztgraduális képzésének kidolgozója. Dévény Anna örökösen cselekvő ember volt, közel 60 évig gyógyított, 16 évig tartott speciális tréninget a Magyar Állami Operaház balett együttese számára, 1990 óta vezette a Dévény Anna Alapítványt, szabadidejében pedig könyveit írta.
forrás: wikipédia
Mit is takar a Dévény módszer (DSGM):
Dévény Anna:” Húszéves neurológiai munkám eredményezte olyan új út keresését, amely valódi gyógyulást és teljes körű elméleti és gyakorlati útmutatást adott. Először felborult a régi tudás, de nem volt meg az új. A magatehetetlen testekkel való küzdelem, a segítés szándéka és mérhetetlenül sok munka során, hosszú évek, évtizedek tapasztalata állt össze rendszerré. A megoldások folyamatos keresése hozta meg az eredményeket, ezek megfellebbezhetetlenek, mert konkrét tények százai igazolják azokat. A kontrollcsoportot az ikrek jelentik. Számos esetben bebizonyosodott, hogy a sérülten született kezelt gyermek később sokkal ügyesebbé és okosabbá vált, mint egészségesen született nem kezelt testvére.”
Mit is jelent a DSGM mozaik szó?
A DSGM mozaik szó a Dévény Speciális manuális technika-Gimnasztika Módszer rövidítése.
Jelöli a szerző nevét és a két tevékenységi területet. A két terület az SMT (Speciális Manuális Technika) Célja az izom-, ín-, és kötőszövetrendszer normál szöveti állapotának és normál helyzetének helyreállítása; egyidejűleg az izmokban és inakban lévő idegvégződések direkt ingerlése és ezáltal az ingerület közvetlenül az agyba juttatása. A másik az EAG (Esztétikus Analitikus Gimnasztika) amely egyéni vagy csoportos aktív tornát takar.
A Dévény-módszer a prevenció elvét megvalósítva gyógyít. Ez azt jelenti, hogy a minél korábban megkezdett kezeléssel nem enged kifejlődni olyan tüneteket, amelyek már nem gyógyíthatók, csak javíthatók. Fontos hangsúlyozni, hogy csak a korán megkezdett DSGM kezeléssel lehet elérni a maradványtünet nélküli, teljes gyógyulást.
A DSGM nem egy módszer a sok közül, hanem a mozgásrehabilitáció eddigiektől eltérő, gyökeresen új megközelítése.
forrás: www.deveny.hu
A gyermek fejlődésekor / fejlődési rendellenességek képekben / nagymotorika finommotorika szociális tevékenység kommunkiáció újszülött függőlegesen tartva fejét előre ejti, hason fejét még nem fordítja át zárt ököl, hüvelyk a tenyérben hangra sírást abbahagy monoton sírás
1 hó hason állát gyorsan felemeli, ültetve görbe hát és fejét pillanatig tartja, ülésbe húzáskor csaknem teljesen lóg a feje zárt ököl, hüvelyk a tenyérben idegeneket észrevesz a közelében, játékot csak közvetlenül a szeme előtt észlel torokhangokat hallat, de keveset
2 hó függőlegesben fejét emeli majdnem a törzs vonalába, hason fejét 45 fokig emeli kezeit kezdi nyitni, öklök a nap felében nyitva, kezeit szájába veszi visszamosolyog, ha látásfigyelmét lekötik és beszélnek hozzá: szemkontaktust létesít, rázogatott tárgyat középvonalon túl követ, mozgó személyt követ mosolyog és kisebb hangokat hallat (eh, ab)
3 hó a keze az ismerkedés fő tárgya, függőlegesen tartva fejét a törzse fölé emeli, ültetve a fej jórészt stabil, hason alkarokra támaszkodik keze jórészt nyitva, tárgyat fog kezébe adott tárgyakra ránéz, kezeit figyeli, spontán mosolyog gagyog, azonos hangokat dupláz, tripláz (o-o, a-a)
4 hó félig vagy egészen oldalra fordul, lábával játszik, esetleg szájába veszi nyújtva a kar miközben nyúl és fog, csörgőt ráz, megfogott tárgyat nem engedi el, és nem veszi fel saját kezében lévő tárgyat követ, cumisüveget felismer és tátog hangosan nevet, egyre differenciáltabban ad ki hangot
5 hó hason tenyerén támaszkodik, fejét tartja, hátra- hasra fordul tud fogni és elengedni, kezével paskol, cumisüveget két kezével fog, de nem tart tükörképére mosolyog ismerős hangokra felfigyel egyre differenciáltabban ad ki hangot
6 hó hason kúszik, önállóan ül tárgyakat tudatosan eldob, közelében lévő tárgyért nyúl, játékot szájába vesz, első fogacskák megjelenése cumisüveget tart, idegenektől fél, kifejezi nemtetszését, köhögést, nyelvnyújtást utánoz
7-8 hó ültetve kezeivel előre támaszkodik, vagy egyenes háttal ül, négykézlábra emelkedik, mászni próbál tárgyat kézből- kézbe átad, ujjaival ollófogás, lábát szájába veszi nevére hallgat, kukucskát játszik, karját nyújtja, hogy felvegyék ma-ma-ma szójátékok
9-10 hó 15- 20 percig is stabilan ül, szabályosan mászik, görcsösen kapaszkodva feláll majd elengedve eldől ujjakkal csipeszfogás, mutatóujjával nyomkod pl.: gombokat tapsolós játékot játszik, integet, darabosat önállóan fog és majszol, pohárból segítséggel iszik mama, baba nem tudatos , majd tudatos használata
11-12 hó álló helyzetből nehéz lefektetni (gyakorol), hasról is felül, váll magasságban kezét fogva jár apró tárgyakat csipeszfogással felvesz és tartóba bedob, de ki nem vesz kérését megérteti, egyszerű kérésnek eleget tesz pl.: öltözésnél segít baba, mama helyes használata
1,1 ½ év kapaszkodva majd anélkül áll, elindul, tárgyakra fel és le mászik , ügyetlenül szalad, járáskor tárgyat cipel , lépcsőzik felfelé egymás mellé lépve tárgyakat odaad- elkér, labdát dob, 3- 4 kockából tornyot épít, könyvet lapoz környezetét utánozza, néha bimbizik, segítséggel öltözik, cipőjét zokniját leveszi, kanalat használ magának is gagyog, 3- 4 szót mond
2.év végére szalad és ritkán esik el, kapaszkodás nélkül lépcsőzik mellé lépve, labdát rúg ajtókilincset lenyom, 8- 10 kockából tornyot épít fürdetésnél segít, kezet mos- töröl, éjjel szobatiszta lehet 5- 50 szó, pár szavas mondatok, 3 lépéses utasítást végrehajt, nevén nevezi magát
3. év végére rövid ideig egy lábon megáll, váltott lábbal lépcsőzik, két lábon ugrál, biciklizik gombot kigombol, cipzárt fel- lehúz kialakul az én tudat, törékeny tárgyat hordoz, csapot nyit- zár, villát használ teljes nevét ismeri, egy színt ismer, dallamokat felismer
A gyermek fejlődésekor / fejlődési rendellenességek képekben / nagymotorika finommotorika szociális tevékenység kommunkiáció újszülött függőlegesen tartva fejét előre ejti, hason fejét még nem fordítja át zárt ököl, hüvelyk a tenyérben hangra sírást abbahagy monoton sírás
1 hó hason állát gyorsan felemeli, ültetve görbe hát és fejét pillanatig tartja, ülésbe húzáskor csaknem teljesen lóg a feje zárt ököl, hüvelyk a tenyérben idegeneket észrevesz a közelében, játékot csak közvetlenül a szeme előtt észlel torokhangokat hallat, de keveset
2 hó függőlegesben fejét emeli majdnem a törzs vonalába, hason fejét 45 fokig emeli kezeit kezdi nyitni, öklök a nap felében nyitva, kezeit szájába veszi visszamosolyog, ha látásfigyelmét lekötik és beszélnek hozzá: szemkontaktust létesít, rázogatott tárgyat középvonalon túl követ, mozgó személyt követ mosolyog és kisebb hangokat hallat (eh, ab)
3 hó a keze az ismerkedés fő tárgya, függőlegesen tartva fejét a törzse fölé emeli, ültetve a fej jórészt stabil, hason alkarokra támaszkodik keze jórészt nyitva, tárgyat fog kezébe adott tárgyakra ránéz, kezeit figyeli, spontán mosolyog gagyog, azonos hangokat dupláz, tripláz (o-o, a-a)
4 hó félig vagy egészen oldalra fordul, lábával játszik, esetleg szájába veszi nyújtva a kar miközben nyúl és fog, csörgőt ráz, megfogott tárgyat nem engedi el, és nem veszi fel saját kezében lévő tárgyat követ, cumisüveget felismer és tátog hangosan nevet, egyre differenciáltabban ad ki hangot
5 hó hason tenyerén támaszkodik, fejét tartja, hátra- hasra fordul tud fogni és elengedni, kezével paskol, cumisüveget két kezével fog, de nem tart tükörképére mosolyog ismerős hangokra felfigyel egyre differenciáltabban ad ki hangot
6 hó hason kúszik, önállóan ül tárgyakat tudatosan eldob, közelében lévő tárgyért nyúl, játékot szájába vesz, első fogacskák megjelenése cumisüveget tart, idegenektől fél, kifejezi nemtetszését, köhögést, nyelvnyújtást utánoz
7-8 hó ültetve kezeivel előre támaszkodik, vagy egyenes háttal ül, négykézlábra emelkedik, mászni próbál tárgyat kézből- kézbe átad, ujjaival ollófogás, lábát szájába veszi nevére hallgat, kukucskát játszik, karját nyújtja, hogy felvegyék ma-ma-ma szójátékok
9-10 hó 15- 20 percig is stabilan ül, szabályosan mászik, görcsösen kapaszkodva feláll majd elengedve eldől ujjakkal csipeszfogás, mutatóujjával nyomkod pl.: gombokat tapsolós játékot játszik, integet, darabosat önállóan fog és majszol, pohárból segítséggel iszik mama, baba nem tudatos , majd tudatos használata
11-12 hó álló helyzetből nehéz lefektetni (gyakorol), hasról is felül, váll magasságban kezét fogva jár apró tárgyakat csipeszfogással felvesz és tartóba bedob, de ki nem vesz kérését megérteti, egyszerű kérésnek eleget tesz pl.: öltözésnél segít baba, mama helyes használata
1,1 ½ év kapaszkodva majd anélkül áll, elindul, tárgyakra fel és le mászik , ügyetlenül szalad, járáskor tárgyat cipel , lépcsőzik felfelé egymás mellé lépve tárgyakat odaad- elkér, labdát dob, 3- 4 kockából tornyot épít, könyvet lapoz környezetét utánozza, néha bimbizik, segítséggel öltözik, cipőjét zokniját leveszi, kanalat használ magának is gagyog, 3- 4 szót mond
2.év végére szalad és ritkán esik el, kapaszkodás nélkül lépcsőzik mellé lépve, labdát rúg ajtókilincset lenyom, 8- 10 kockából tornyot épít fürdetésnél segít, kezet mos- töröl, éjjel szobatiszta lehet 5- 50 szó, pár szavas mondatok, 3 lépéses utasítást végrehajt, nevén nevezi magát
3. év végére rövid ideig egy lábon megáll, váltott lábbal lépcsőzik, két lábon ugrál, biciklizik gombot kigombol, cipzárt fel- lehúz kialakul az én tudat, törékeny tárgyat hordoz, csapot nyit- zár, villát használ teljes nevét ismeri, egy színt ismer, dallamokat felismer
Milyen problémákkal érdemes terapeutához fordulni?
Ferdenyak (torticollis)
A ferdenyak a csípőficam és dongaláb után a harmadik leggyakrabban előforduló születési rendellenesség.
A betegség kialakulásának pontos oka nem tisztázott, de legnagyobb valószínűséggel a szülőcsatornán való áthaladáskor, vagy még a méhen belüli életben sérül az egyik oldali fejbiccentő izom. Emiatt az újszülött feje egyik oldalra billen és a nyak mozgása nehezített. Nagyméretű babák esetén kialakulásának valószínűsége nagyobb, mint normál súlyú újszülöttnél. Az izom sérülése következtében egy többnyire kis kiterjedésű vérömleny jön létre, ami felszívódása során zsugorítja, megrövidíti az említett izmot, ezért az, húrszerűen megfeszül és oldalra húzza a fejet. Gyakran egy kisméretű, cseresznye vagy diónyi, enyhén fájdalmas csomó tapintható a sérülés helyén, ami idővel magától felszívódik, amit viszont általában nem követ a funkció javulása. Gyakorlott szemnek illetve a szakembereknek az eltérés rögtön szülést követően észrevehető, de gyakran előfordul, hogy csak 1-2 hét múlva a szülőknek szúr szemet a nyak mozgási nehezítettsége és kényszertarása, esetleg fájdalmassága. A szokatlan fejtartáson kívül előfordulhat, hogy az újszülött arca enyhén deformálódik, az izomsérülés oldalán megnyúlt, a koponya pedig ellaposodott az ellenoldalihoz képest.
A rendellenesség észrevételekor helyes azonnal gyermekorvoshoz fordulni, hogy az kizárhassa az esetleges háttérben megbúvó komolyabb okot. Ritkán ugyanis előfordul, hogy a ferde fejtartást nem izomsérülés, hanem nyaki gerincferdülés vagy a csigolyák fejlődési rendellenessége okozza, ami egy egyszerű röntgennel, esetleg CT vagy MR vizsgálattal kideríthető. A tapasztalatok szerint a torticollis-szal született babáknál gyakran csípő-fejlődési rendellenesség (ún. csípő hypoplasia) is előfordul, ezért az orvos a ferdenyakkal született babát alapos vizsgálatnak veti alá, hogy az efféle, esetlegesen társult problémákra is időben fény derüljön. A veleszületett ferdenyak jól kezelhető betegség. A babák 90%-ánál speciális gyógytornával néhány hónap alatt maradéktalanul gyógyul a rendellenesség. Nagyon fontos része a “kezelésnek” a baba megfelelő fektetése. Úgy kell elhelyezni a kiságyban az újszülöttet, hogy a sérült oldala a fal felé legyen, így minden inger – a szülők hangja, a külvilág zajai és színei – a másik, ép oldal felől érik. Ezért ha látni, hallani akarja azokat, el kell fordítania a fejét, amivel nyúlnak a kóros oldal izmai. Ez hosszabb távon sokat segít az állapot javulásában. Egyes nyújtó fogásokat a szülők is el tudnak sajátítani, amivel aztán még gyorsabbá tehetik a gyógyulást.
Ritkán előfordul, hogy a torna mégsem elegendő. Ilyenkor – rendszerint a baba 1-2 éves korában – egy ortopédiai műtétre kerül sor, melynek során az izom tapadását leválasztják a csontról, és azt úgy korrigálják, hogy a fej tartása a műtét után normális lehessen. Az operációt követően rendszerint néhány hétig speciális gallér segítségével rögzíteni kell a nyakat, majd ismét gyógytorna következik. Függetlenül attól, hogy nyújtó gyakorlatokkal vagy operációval sikerül megoldani a problémát, a torticollis tökéletesen kezelhető, és a rendellenességgel született gyerekek a későbbiekben teljes értékű életet élhetnek.
Forrás: scolinea.hu, mackorendelo.hu
Ferdenyak (torticollis)
A ferdenyak a csípőficam és dongaláb után a harmadik leggyakrabban előforduló születési rendellenesség.
A betegség kialakulásának pontos oka nem tisztázott, de legnagyobb valószínűséggel a szülőcsatornán való áthaladáskor, vagy még a méhen belüli életben sérül az egyik oldali fejbiccentő izom. Emiatt az újszülött feje egyik oldalra billen és a nyak mozgása nehezített. Nagyméretű babák esetén kialakulásának valószínűsége nagyobb, mint normál súlyú újszülöttnél. Az izom sérülése következtében egy többnyire kis kiterjedésű vérömleny jön létre, ami felszívódása során zsugorítja, megrövidíti az említett izmot, ezért az, húrszerűen megfeszül és oldalra húzza a fejet. Gyakran egy kisméretű, cseresznye vagy diónyi, enyhén fájdalmas csomó tapintható a sérülés helyén, ami idővel magától felszívódik, amit viszont általában nem követ a funkció javulása. Gyakorlott szemnek illetve a szakembereknek az eltérés rögtön szülést követően észrevehető, de gyakran előfordul, hogy csak 1-2 hét múlva a szülőknek szúr szemet a nyak mozgási nehezítettsége és kényszertarása, esetleg fájdalmassága. A szokatlan fejtartáson kívül előfordulhat, hogy az újszülött arca enyhén deformálódik, az izomsérülés oldalán megnyúlt, a koponya pedig ellaposodott az ellenoldalihoz képest.
A rendellenesség észrevételekor helyes azonnal gyermekorvoshoz fordulni, hogy az kizárhassa az esetleges háttérben megbúvó komolyabb okot. Ritkán ugyanis előfordul, hogy a ferde fejtartást nem izomsérülés, hanem nyaki gerincferdülés vagy a csigolyák fejlődési rendellenessége okozza, ami egy egyszerű röntgennel, esetleg CT vagy MR vizsgálattal kideríthető. A tapasztalatok szerint a torticollis-szal született babáknál gyakran csípő-fejlődési rendellenesség (ún. csípő hypoplasia) is előfordul, ezért az orvos a ferdenyakkal született babát alapos vizsgálatnak veti alá, hogy az efféle, esetlegesen társult problémákra is időben fény derüljön. A veleszületett ferdenyak jól kezelhető betegség. A babák 90%-ánál speciális gyógytornával néhány hónap alatt maradéktalanul gyógyul a rendellenesség. Nagyon fontos része a “kezelésnek” a baba megfelelő fektetése. Úgy kell elhelyezni a kiságyban az újszülöttet, hogy a sérült oldala a fal felé legyen, így minden inger – a szülők hangja, a külvilág zajai és színei – a másik, ép oldal felől érik. Ezért ha látni, hallani akarja azokat, el kell fordítania a fejét, amivel nyúlnak a kóros oldal izmai. Ez hosszabb távon sokat segít az állapot javulásában. Egyes nyújtó fogásokat a szülők is el tudnak sajátítani, amivel aztán még gyorsabbá tehetik a gyógyulást.
Ritkán előfordul, hogy a torna mégsem elegendő. Ilyenkor – rendszerint a baba 1-2 éves korában – egy ortopédiai műtétre kerül sor, melynek során az izom tapadását leválasztják a csontról, és azt úgy korrigálják, hogy a fej tartása a műtét után normális lehessen. Az operációt követően rendszerint néhány hétig speciális gallér segítségével rögzíteni kell a nyakat, majd ismét gyógytorna következik. Függetlenül attól, hogy nyújtó gyakorlatokkal vagy operációval sikerül megoldani a problémát, a torticollis tökéletesen kezelhető, és a rendellenességgel született gyerekek a későbbiekben teljes értékű életet élhetnek.
Forrás: scolinea.hu, mackorendelo.hu
Befelé hajló láb (Pes adductus)
A dongaláb deformitástól kell elkülöníteni szakorvosnak. Ez az előlábra korlátozódó befelé térő helyzet. Gyógytornával, korrekciós sínnel vagy speciális cipővel (Bebax) kezelve tökéletesen gyógyul. Sajnos általában nem tulajdonítanak ennek a láb deformitásnak kellő jelentőséget. Sokszor még a szakorvosok is elsiklanak felette, pedig elhanyagolt esetben az ízületek és csontok is deformáltak lesznek és ekkor csak a két éves kor körül végzett korrekciós műtét lehet megoldás.
Kevesen ismerik azt a tényt, hogy a folyamatos kezelés mellett is rendszeresen észlelhető a járáskor egy rosszabbodási időszak, bár ez látszólagos. A magyarázat az erősebb izmok működési túlsúlyában rejlik. A járáskor alkalmazott egyenesített talptengellyel készített ortopéd cipők, valamint ezek befelé döntéssel készült változatai finoman korrigálják a lábat jó irányba.
Forrás: scolinea.hu, mackorendelo.hu
Befelé hajló láb (Pes adductus)
A dongaláb deformitástól kell elkülöníteni szakorvosnak. Ez az előlábra korlátozódó befelé térő helyzet. Gyógytornával, korrekciós sínnel vagy speciális cipővel (Bebax) kezelve tökéletesen gyógyul. Sajnos általában nem tulajdonítanak ennek a láb deformitásnak kellő jelentőséget. Sokszor még a szakorvosok is elsiklanak felette, pedig elhanyagolt esetben az ízületek és csontok is deformáltak lesznek és ekkor csak a két éves kor körül végzett korrekciós műtét lehet megoldás.
Kevesen ismerik azt a tényt, hogy a folyamatos kezelés mellett is rendszeresen észlelhető a járáskor egy rosszabbodási időszak, bár ez látszólagos. A magyarázat az erősebb izmok működési túlsúlyában rejlik. A járáskor alkalmazott egyenesített talptengellyel készített ortopéd cipők, valamint ezek befelé döntéssel készült változatai finoman korrigálják a lábat jó irányba.
Forrás: scolinea.hu, mackorendelo.hu
Dongaláb-helyzet (pes equinovarus)
Az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség.
A születés után is észlelhető dongalábnak két fontos csoportját különböztetjük meg. Egyik oka a méhen belüli tartási eltérés miatt kialakuló változat, a másik a fejlődő végtagrész kialakulásának idején létrejövő ún. “csírakárosodás” következtében alakul ki. Látszólag a két probléma azonos képet mutat. A tartási rendellenesség, következetesen végzett torna és súlyosabb esetben gipszkezeléssel maradéktalanul gyógyítható. A születéskor nem lehet eldönteni a várható prognózist, ez a kezelés során, annak sikeréből következtethető. A valódi dongalábnak csak egy részét lehet konzervatív eszközökkel teljesen meggyógyítani, sokszor csak műtéttel lehet korrigálni.
A dongaláb a lábszár izomzatának fejletlenségéből, az izomegyensúly megbomlásából eredően az izmok betegsége is. Ezek erejének és működésének kiegyensúlyozása, vagyis gyógytorna nélkül nincs sikeres kezelés. A siker kulcsa az igen korai kezelés, melyet meg kell kezdeni a születés után, már a szülészeti osztályon is. Ekkor naponta többször tornáztatni kell. A lehető legkorábbi időben, már a szülés után néhány nappal megkezdhető a kis láb gipszkezelése. Az újszülött szervezetében még magas szinten megtalálható anyai lazító hormonok igen korán jelentős korrekciót tesznek lehetővé, de ez két-három hetes korban már csökkenést mutat. A gipszkezeléseket az ortopéd szakorvos végzi kellő gondossággal, mert a bőr még sérülékeny. A gondos alápárnázás ad helyet a gyors súlynövekedésnek és a korrekció következtében fellépő feszülésnek. A gipszeket hetente, később kéthetente cseréljük. Ha keringési zavar gyanúját észleli a szülő, védőnő vagy háziorvos kollega a gipsz eltávolítása alaposan indokolt. A folyamatos gipszelést időnként bőrápolás, torna, izomingerlés céljából a gipsz hátsó részének un. sínnek meghagyásával kombinálhatjuk. A folyamatos kezelést az 5. élethónapig következetesen folytatjuk, amikor dönteni kell arról, szükséges-e műtét?
Hat hónapos kor környékén a még meglévő deformitásokat teljesen rendezzük, hogy azt követően az állás járás időszakára a járás biztosítható legyen. A műtéti kezelés az Achilles ín és a felső, alsó ugróízületek mozgásainak felszabadítását jelenti. Ez után a gipsz és sín kezelést hónapokig folytathatjuk tornával kiegészítve, majd a járás idejétől korrekciós ortopéd cipőt is viseltetünk így a csontok fejlődésére tartós hatást fejtünk ki. A követés éveken keresztül indokolt, mert a kiújulás veszélye fennállhat. Csak az időben alkalmazott konzervatív kezelések vezetnek sikerhez.
Forrás: scolinea.hu, mackorendelo.hu
Dongaláb-helyzet (pes equinovarus)
Az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség.
A születés után is észlelhető dongalábnak két fontos csoportját különböztetjük meg. Egyik oka a méhen belüli tartási eltérés miatt kialakuló változat, a másik a fejlődő végtagrész kialakulásának idején létrejövő ún. “csírakárosodás” következtében alakul ki. Látszólag a két probléma azonos képet mutat. A tartási rendellenesség, következetesen végzett torna és súlyosabb esetben gipszkezeléssel maradéktalanul gyógyítható. A születéskor nem lehet eldönteni a várható prognózist, ez a kezelés során, annak sikeréből következtethető. A valódi dongalábnak csak egy részét lehet konzervatív eszközökkel teljesen meggyógyítani, sokszor csak műtéttel lehet korrigálni.
A dongaláb a lábszár izomzatának fejletlenségéből, az izomegyensúly megbomlásából eredően az izmok betegsége is. Ezek erejének és működésének kiegyensúlyozása, vagyis gyógytorna nélkül nincs sikeres kezelés. A siker kulcsa az igen korai kezelés, melyet meg kell kezdeni a születés után, már a szülészeti osztályon is. Ekkor naponta többször tornáztatni kell. A lehető legkorábbi időben, már a szülés után néhány nappal megkezdhető a kis láb gipszkezelése. Az újszülött szervezetében még magas szinten megtalálható anyai lazító hormonok igen korán jelentős korrekciót tesznek lehetővé, de ez két-három hetes korban már csökkenést mutat. A gipszkezeléseket az ortopéd szakorvos végzi kellő gondossággal, mert a bőr még sérülékeny. A gondos alápárnázás ad helyet a gyors súlynövekedésnek és a korrekció következtében fellépő feszülésnek. A gipszeket hetente, később kéthetente cseréljük. Ha keringési zavar gyanúját észleli a szülő, védőnő vagy háziorvos kollega a gipsz eltávolítása alaposan indokolt. A folyamatos gipszelést időnként bőrápolás, torna, izomingerlés céljából a gipsz hátsó részének un. sínnek meghagyásával kombinálhatjuk. A folyamatos kezelést az 5. élethónapig következetesen folytatjuk, amikor dönteni kell arról, szükséges-e műtét?
Hat hónapos kor környékén a még meglévő deformitásokat teljesen rendezzük, hogy azt követően az állás járás időszakára a járás biztosítható legyen. A műtéti kezelés az Achilles ín és a felső, alsó ugróízületek mozgásainak felszabadítását jelenti. Ez után a gipsz és sín kezelést hónapokig folytathatjuk tornával kiegészítve, majd a járás idejétől korrekciós ortopéd cipőt is viseltetünk így a csontok fejlődésére tartós hatást fejtünk ki. A követés éveken keresztül indokolt, mert a kiújulás veszélye fennállhat. Csak az időben alkalmazott konzervatív kezelések vezetnek sikerhez.
Forrás: scolinea.hu, mackorendelo.hu
Infantilis Cerebral Paresis (ICP)
Az ICP-s kisbetegek nagy része perinatális okok miatt betegszik meg. Ilyenek a koraszülöttség, korai lepényleválás, az anya által szedett gyógyszerek, elhúzódó szülés, téraránytalanság, császármetszés, légúti obstrukció, atelektasia. A postnatális okok közé lehet sorolni a trauma, koponya-agysérüléseket, infekciót, shockot, az agytumort, a cerebrovasculáris történéseket, és a légutak elzáródását is. Az esetek nagy részében a védőnő fontos szerepet tud vállalni a megelőzésben. A terhesgondozás során ki lehet szűrni azokat a várandós anyákat, akik a koraszülés tényével veszélyeztetettek. Megfelelő életmóddal, rendszeres védőnői, orvosi ellenőrzéssel, és az orvosi utasítások betartatásával a koraszülések nagy része megelőzhető lenne. Az újszülött ellátása során mindenre kiterjedő figyelemmel kell megnézni, megvizsgálni őt.
A cerebrális gyermekbénulás diagnózis kimondásához többrétű vizsgálatok szükségesek. Figyelembe kell venni, hogy a spaszticitásnak 6-9 hónapos kor előtt nincsenek első ránézésre látható tünetei, és az athetoid mozgások 2 éves kor előtt nem észlelhetők. Tehát korai felismerése nem könnyű, alapos vizsgálatot igényel. Az újszülött vizsgálat során a legapróbb részletekre is ki kell hogy terjedjen a szakemberek figyelme. Az újszülöttet mindig levetkőztetve kell végigvizsgálni, megfelelő hőmérsékletű csendes helységben. Először az ágyban fekve kell megtekinteni, figyeljük a magatartást, hogy nyugodt, nyugtalan, nyűgös-e. Megfigyeljük az izomtónust, testhelyzetet, testtartást. Az első fél évben az izomtónus fokozott, a végtagok tartása általában szimmetrikus. A csecsemő mozgásait az extrapyramidális idegrendszer irányítja. Nagy kiterjedésű, váltakozó céltalannak tűnő, mégis szimmetrikus mozgások jellemzik. Az újszülötteken ezen felül olyan agytörzsi eredetű primitív reflexek válthatók ki, amelyek felnőttekben nem találhatóak. Az ilyen fajta vizsgálatokat célszerű 2-3 órával étkezés után végezni. Fiatal csecsemőkön jelenlétük fiziológiás. Érdemes elvégezni továbbá, és nemcsak újszülöttön, hanem a későbbi fejlődés során is, a motorium mozgás státusz vizsgálatát. Ilyen a spontán mozgások megfigyelése, az aktív mozgások, a passzív mozgathatóság, fiziológiás fejlettséghez viszonyítottan a mozgás szintje, a végtagok hossza, az izomzat tónusa, az ízületek mozgáshatára, a hely és helyzetváltoztatás kivitelezése, a mozgás koordináltsága, ügyességi gyakorlatok kivitelezése, finom motorika, manuális képesség fejlettségi szintje. Természetesen, ezen vizsgálatok közül az életkornak megfelelőket végezzük el. Hasonlóan értékes információ a csecsemő táplálkozására vonatkozó kérdések, megfigyelések is. Hogy képes-e szopni, jó tempóban és erősséggel vagy túl lassan szopik, bukik vagy hány-e, és hogy milyen gyakran, nem nyel-e sok levegőt. Fontos mérések közé tartozik az újszülött fej, mell körfogat mérése, és a kutacs megtapintása. De fontos információ az éberség és a figyelem is. A perinatális károsodások kóros agyfejlődést jelző tünetei hetekig, hónapokig lappanghatnak, mielőtt megfelelő vizsgálat nélkül feltűnnének. Ezért fontos, hogy az újszülöttek vizsgálata, megfigyelése pontos, mindenre kiterjedő legyen. A további fejlődés során is lelkiismeretes, precíz legyen a szomatikus növekedés, és fejlődés nyomon követése, a motoros képességek rendszeres mérése, és a mentális fejlődés megítélése beszéd, látás, hallás vizsgálata, tanulási képesség felmérése. Pontos diagnózis felállításához alkalmazhatók a felnőtteknél is jó információt adó műszeres vizsgálatok. Ilyenek a koponya UH, CT, MRI, EEG, audiológia, szemészeti vizsgálatok, és labor is.
Ha a gyermek már idősebb, a tünetek nagyon egyértelműek. Ugyanis a spasztikus bénult végtag mély reflexei fokozottak, a hasreflex gyakran hiányzik. A végtag gyakran visszamarad a növekedésben is. A gyermek kezével nem tud finom mozgásokat végezni, esetleg még fogni sem képes. Járáskor csípőből csúsztatja előre lábait, alsó végtagját térdben kissé behajlítva tartja. Ha mindkét lába bénult, akkor térdben kissé behajlítva, egymáshoz közel, csoszogva viszi őket előre, s közben a csípőjével lendít magán. Néha a csípő adductor izomzatának túlsúlya annyira erős, hogy a végtagok mozgásuk során kereszteződnek. Súlyos esetben a gyermek járásképtelen. Az elváltozás egészen enyhe fokú, alig észrevehető feszességtől a teljes járásképtelenségig változatos képet mutathat. Csecsemőkorban a legfontosabb feladat a mozgásfejlesztés, ami azt célozza meg, hogy elkerüljük a kóros mozgásformákat, és a zsugorodások kialakulását. A kezelés alapja a minél korábban kezdett gyógytorna, a passzív mozgatás, a mozdulatok és komplex mozgások elemekre bontása és részletenkénti pontos kidolgozása, majd „visszaépítése” mozdulatsorrá. Ha a mozgásokat izom, vagy ínzsugorodások gátolják, az izomegyensúly helyreállítása érdekében indokolt, ortopédiai korrekciós műtétek elvégzése.
Néha jó hatásúak az izommerevség oldására rendelt izomlazítók ( Mydeton, Baclofen, Myoflexin, stb.) A gyakori kísérő epilepsziát görcsellenes szerekkel kell kezelni. Az etiológiától függetlenül a motoros diszfunkciók mellett a betegek kb. 50%-nak mentális retardációja is van. Epilepszia kb. 40%-ban fordul elő, perinatális károsodás esetén 4-6 éves korban jelentkezik az első görcsroham. Érdemes korábban erről is beszélni a szülőkkel, hogy számítsanak rá attól függetlenül, hogy csupán 40 % az esélye ennek. Jó, ha nem felkészületlenül éri őket az első görcsroham, és pánik helyett segíteni tudnak gyermeküknek. Előfordulhat még beszédzavar, látásprobléma, hallási problémák, magatartási-pszichés zavarok, tanulási probléma vagy részprobléma, ezek természetesen a károsodás helyétől és mértékétől függően.
Forrás: scolinea.hu, mackorendelo.hu
Infantilis Cerebral Paresis (ICP)
Az ICP-s kisbetegek nagy része perinatális okok miatt betegszik meg. Ilyenek a koraszülöttség, korai lepényleválás, az anya által szedett gyógyszerek, elhúzódó szülés, téraránytalanság, császármetszés, légúti obstrukció, atelektasia. A postnatális okok közé lehet sorolni a trauma, koponya-agysérüléseket, infekciót, shockot, az agytumort, a cerebrovasculáris történéseket, és a légutak elzáródását is. Az esetek nagy részében a védőnő fontos szerepet tud vállalni a megelőzésben. A terhesgondozás során ki lehet szűrni azokat a várandós anyákat, akik a koraszülés tényével veszélyeztetettek. Megfelelő életmóddal, rendszeres védőnői, orvosi ellenőrzéssel, és az orvosi utasítások betartatásával a koraszülések nagy része megelőzhető lenne. Az újszülött ellátása során mindenre kiterjedő figyelemmel kell megnézni, megvizsgálni őt.
A cerebrális gyermekbénulás diagnózis kimondásához többrétű vizsgálatok szükségesek. Figyelembe kell venni, hogy a spaszticitásnak 6-9 hónapos kor előtt nincsenek első ránézésre látható tünetei, és az athetoid mozgások 2 éves kor előtt nem észlelhetők. Tehát korai felismerése nem könnyű, alapos vizsgálatot igényel. Az újszülött vizsgálat során a legapróbb részletekre is ki kell hogy terjedjen a szakemberek figyelme. Az újszülöttet mindig levetkőztetve kell végigvizsgálni, megfelelő hőmérsékletű csendes helységben. Először az ágyban fekve kell megtekinteni, figyeljük a magatartást, hogy nyugodt, nyugtalan, nyűgös-e. Megfigyeljük az izomtónust, testhelyzetet, testtartást. Az első fél évben az izomtónus fokozott, a végtagok tartása általában szimmetrikus. A csecsemő mozgásait az extrapyramidális idegrendszer irányítja. Nagy kiterjedésű, váltakozó céltalannak tűnő, mégis szimmetrikus mozgások jellemzik. Az újszülötteken ezen felül olyan agytörzsi eredetű primitív reflexek válthatók ki, amelyek felnőttekben nem találhatóak. Az ilyen fajta vizsgálatokat célszerű 2-3 órával étkezés után végezni. Fiatal csecsemőkön jelenlétük fiziológiás. Érdemes elvégezni továbbá, és nemcsak újszülöttön, hanem a későbbi fejlődés során is, a motorium mozgás státusz vizsgálatát. Ilyen a spontán mozgások megfigyelése, az aktív mozgások, a passzív mozgathatóság, fiziológiás fejlettséghez viszonyítottan a mozgás szintje, a végtagok hossza, az izomzat tónusa, az ízületek mozgáshatára, a hely és helyzetváltoztatás kivitelezése, a mozgás koordináltsága, ügyességi gyakorlatok kivitelezése, finom motorika, manuális képesség fejlettségi szintje. Természetesen, ezen vizsgálatok közül az életkornak megfelelőket végezzük el. Hasonlóan értékes információ a csecsemő táplálkozására vonatkozó kérdések, megfigyelések is. Hogy képes-e szopni, jó tempóban és erősséggel vagy túl lassan szopik, bukik vagy hány-e, és hogy milyen gyakran, nem nyel-e sok levegőt. Fontos mérések közé tartozik az újszülött fej, mell körfogat mérése, és a kutacs megtapintása. De fontos információ az éberség és a figyelem is. A perinatális károsodások kóros agyfejlődést jelző tünetei hetekig, hónapokig lappanghatnak, mielőtt megfelelő vizsgálat nélkül feltűnnének. Ezért fontos, hogy az újszülöttek vizsgálata, megfigyelése pontos, mindenre kiterjedő legyen. A további fejlődés során is lelkiismeretes, precíz legyen a szomatikus növekedés, és fejlődés nyomon követése, a motoros képességek rendszeres mérése, és a mentális fejlődés megítélése beszéd, látás, hallás vizsgálata, tanulási képesség felmérése. Pontos diagnózis felállításához alkalmazhatók a felnőtteknél is jó információt adó műszeres vizsgálatok. Ilyenek a koponya UH, CT, MRI, EEG, audiológia, szemészeti vizsgálatok, és labor is.
Ha a gyermek már idősebb, a tünetek nagyon egyértelműek. Ugyanis a spasztikus bénult végtag mély reflexei fokozottak, a hasreflex gyakran hiányzik. A végtag gyakran visszamarad a növekedésben is. A gyermek kezével nem tud finom mozgásokat végezni, esetleg még fogni sem képes. Járáskor csípőből csúsztatja előre lábait, alsó végtagját térdben kissé behajlítva tartja. Ha mindkét lába bénult, akkor térdben kissé behajlítva, egymáshoz közel, csoszogva viszi őket előre, s közben a csípőjével lendít magán. Néha a csípő adductor izomzatának túlsúlya annyira erős, hogy a végtagok mozgásuk során kereszteződnek. Súlyos esetben a gyermek járásképtelen. Az elváltozás egészen enyhe fokú, alig észrevehető feszességtől a teljes járásképtelenségig változatos képet mutathat. Csecsemőkorban a legfontosabb feladat a mozgásfejlesztés, ami azt célozza meg, hogy elkerüljük a kóros mozgásformákat, és a zsugorodások kialakulását. A kezelés alapja a minél korábban kezdett gyógytorna, a passzív mozgatás, a mozdulatok és komplex mozgások elemekre bontása és részletenkénti pontos kidolgozása, majd „visszaépítése” mozdulatsorrá. Ha a mozgásokat izom, vagy ínzsugorodások gátolják, az izomegyensúly helyreállítása érdekében indokolt, ortopédiai korrekciós műtétek elvégzése.
Néha jó hatásúak az izommerevség oldására rendelt izomlazítók ( Mydeton, Baclofen, Myoflexin, stb.) A gyakori kísérő epilepsziát görcsellenes szerekkel kell kezelni. Az etiológiától függetlenül a motoros diszfunkciók mellett a betegek kb. 50%-nak mentális retardációja is van. Epilepszia kb. 40%-ban fordul elő, perinatális károsodás esetén 4-6 éves korban jelentkezik az első görcsroham. Érdemes korábban erről is beszélni a szülőkkel, hogy számítsanak rá attól függetlenül, hogy csupán 40 % az esélye ennek. Jó, ha nem felkészületlenül éri őket az első görcsroham, és pánik helyett segíteni tudnak gyermeküknek. Előfordulhat még beszédzavar, látásprobléma, hallási problémák, magatartási-pszichés zavarok, tanulási probléma vagy részprobléma, ezek természetesen a károsodás helyétől és mértékétől függően.
Forrás: scolinea.hu, mackorendelo.hu
Lúdtalp és egyéb lábproblémák
Ritka pillanat egy gyógytornász életében, ha egészséges lábbal találkozhat. A legtöbb embernek vagy lúdtalpat vagy kalapácsujjat vagy valamilyen egyéb statikai eltérést találni első ránézésre is a lábán. Lúdtalpnak a köznyelvben azt a jelenséget nevezik, mikor a boka belső része lesüllyed, a boltozat eltűnik és a láb a hossztengelye mentén kissé kifelé fordul. Kalapácsujja leginkább azoknak a hölgyeknek van, akik sokat hordanak magas sarkú, hegyes orrú cipőt. Ilyenkor a lábujjak begörbülnek a lábujjak első ízületeinél, gyakran akár “tyúkszemet” is találni rajtuk.
Az úgynevezett “bütyök” is a boltozatok lelapulásának a következménye. A lábközépcsontok szétterülnek, kiszélesedik a lábfej, a nagylábujj pedig kifelé fordul és az évek során egy csontos kinövés alakul ki rajta. Az egészséges lábon két irányban található boltozat: hosszában és keresztben is. Ennek következtében a láb három ponton támaszkodik: hátul a sarkon elöl a kislábujj és a nagylábujj előtti ízületen. A boltozatot kialakító csontokat szalagok és izmok rögzítik, úgy, hogy lábunk a talajfelszínhez alkalmazkodva bármikor stabil alátámasztást biztosítson. Sík, kemény talajon járva (betonon) kemény, vastagtalpú cipőben nincs szükség a láb ezen tulajdonságára, és az izmok “ellustulnak”. Egy idő után a szalagok túlnyúlnak és a csontok helyzetüket megváltoztatva lesüllyednek. Ez magával hozza, hogy az izmok tapadási pontja máshova kerül, így az izmok húzási iránya is megváltozik, erősítve ezzel a rosszul kialakult lábszerkezetet. A láb az előbb említett három pont helyett máshol érintkezik a talajjal. Olyan is előfordulhat, hogy három pont helyett csak két ponton támaszkodik vagy akár a talp teljes felszínén. A láb deformálódása miatt a testsúlyterhelés máshová esik, mely nem csak a láb ízületeit érinti. Egy egyszerűnek tűnő lúdtalpból kialakulhatnak különböző lábfájdalmak, boka-, térd- csípőízületi problémák, fájhat a derekunk és a hátunk.
Mit tehetünk ez ellen? A legjobb, ha megakadályozzuk a kialakulását. A láb boltozata 3 éves korig alakul ki. A babák nagyon jól tudják, melyik életszakaszban mit kell nekik csinálni fejlődésük érdekében. Akkor fog elkezdeni járni, ha arra a lába alkalmas lesz. Nem érdemes siettetni őket, mert a korai súlyterhelés a láb gyenge ízületeinek lesüllyedését okozhatja. Pici babák lábaira nem érdemes cipőt húzni, az csak összenyomja a lábát és sorvasztja az izmait. Ha már jár, olyan cipőt kell választani, amelybe nincsen beépítve betét és kellően hajlékony a talpa, hogy a gyermek lába gördülni tudjon járás közben és nem pedig teli talpra lépjen, mert ez is káros a talpizmokra nézve.
Másik kritikus életszakasz, az iskolakezdés. Ilyenkor a gyermek lábának hirtelen 5-10 kilóval többet kell elbírniuk az iskolai tankönyvek, füzetek miatt. Ez szintén a láb szerkezeti változását hozza magával. A szülők segítsenek gyermekeiknek táskát vinni, vagy érdemes beszerezni a mostanában egyre divatosabb kerekeken guruló, húzható gyerektáskát. Ami még fontos kisgyermekkorban a megelőzés szempontjából, az a lábtorna, illetve minél többet járatni lábujjhegyen és ugráltatni a gyermeket valamint mezítláb egyenetlen talajfelszínen edzeni a talpizmokat pl.: kavicson, homokban. Létezik már olyan cipő gyermekeknek, mely a viselése közben folyamatosan aktív munkára készteti az izmokat és ez alatt nem csak a lábizmokat értem, hanem a szinte a teljes testet. Ez a korrekciós cipő (Softy) a talpizmok megerősítésével korrigált helyzetbe hozza, és ott megtartja a lábcsontokat, ez által javítja a testtartást és a súlypont helyzetét is. Ugyanakkor ezt a cipőt csak azoknak a gyermekeknek ajánlom, akiknek már van olyan testtudatuk, hogy helyesen tudják használni. Ellenkező esetben nem fejti ki jótékony hatását, vagy akár ronthat is a már meglévő problémákon.
Ha már kialakult a lábdeformitás, két dolgot kell tenni. Az egyik a talpbetét viselése a cipőben, amely passzív módon korrigálja a hibákat és rendezi vissza az eredeti boltozatot. Érdemes mindenkinek a saját lábára csináltatni betétet, melyet azonban évente cserélni kell. Ettől azonban még nem erősödnek meg a tartóizmok ez csak a csontos képleteket emeli a helyére és csak a betét viselése idején. A lábizmok megerősítését rendszeresen végzett gyógytornával érhetjük el. 24 éves korig a láb statikai problémái javíthatók. Fontos a megfelelő kis izmok erősítése korrigált helyzetben, melyhez a gyógytornász segítséget nyújthat. Felnőtt korban is jó eredményeket lehet elérni a fájdalmas tünetek csökkentése érdekében speciális talptornával és betét hordásával illetve speciális cipő (MBT) helyes viselésével.
Amennyiben már kialakult a láb deformitása kérje ki orvos és gyógytornász véleményét!
Forrás: scolinea.hu, mackorendelo.hu
Lúdtalp és egyéb lábproblémák
Ritka pillanat egy gyógytornász életében, ha egészséges lábbal találkozhat. A legtöbb embernek vagy lúdtalpat vagy kalapácsujjat vagy valamilyen egyéb statikai eltérést találni első ránézésre is a lábán. Lúdtalpnak a köznyelvben azt a jelenséget nevezik, mikor a boka belső része lesüllyed, a boltozat eltűnik és a láb a hossztengelye mentén kissé kifelé fordul. Kalapácsujja leginkább azoknak a hölgyeknek van, akik sokat hordanak magas sarkú, hegyes orrú cipőt. Ilyenkor a lábujjak begörbülnek a lábujjak első ízületeinél, gyakran akár “tyúkszemet” is találni rajtuk.
Az úgynevezett “bütyök” is a boltozatok lelapulásának a következménye. A lábközépcsontok szétterülnek, kiszélesedik a lábfej, a nagylábujj pedig kifelé fordul és az évek során egy csontos kinövés alakul ki rajta. Az egészséges lábon két irányban található boltozat: hosszában és keresztben is. Ennek következtében a láb három ponton támaszkodik: hátul a sarkon elöl a kislábujj és a nagylábujj előtti ízületen. A boltozatot kialakító csontokat szalagok és izmok rögzítik, úgy, hogy lábunk a talajfelszínhez alkalmazkodva bármikor stabil alátámasztást biztosítson. Sík, kemény talajon járva (betonon) kemény, vastagtalpú cipőben nincs szükség a láb ezen tulajdonságára, és az izmok “ellustulnak”. Egy idő után a szalagok túlnyúlnak és a csontok helyzetüket megváltoztatva lesüllyednek. Ez magával hozza, hogy az izmok tapadási pontja máshova kerül, így az izmok húzási iránya is megváltozik, erősítve ezzel a rosszul kialakult lábszerkezetet. A láb az előbb említett három pont helyett máshol érintkezik a talajjal. Olyan is előfordulhat, hogy három pont helyett csak két ponton támaszkodik vagy akár a talp teljes felszínén. A láb deformálódása miatt a testsúlyterhelés máshová esik, mely nem csak a láb ízületeit érinti. Egy egyszerűnek tűnő lúdtalpból kialakulhatnak különböző lábfájdalmak, boka-, térd- csípőízületi problémák, fájhat a derekunk és a hátunk.
Mit tehetünk ez ellen? A legjobb, ha megakadályozzuk a kialakulását. A láb boltozata 3 éves korig alakul ki. A babák nagyon jól tudják, melyik életszakaszban mit kell nekik csinálni fejlődésük érdekében. Akkor fog elkezdeni járni, ha arra a lába alkalmas lesz. Nem érdemes siettetni őket, mert a korai súlyterhelés a láb gyenge ízületeinek lesüllyedését okozhatja. Pici babák lábaira nem érdemes cipőt húzni, az csak összenyomja a lábát és sorvasztja az izmait. Ha már jár, olyan cipőt kell választani, amelybe nincsen beépítve betét és kellően hajlékony a talpa, hogy a gyermek lába gördülni tudjon járás közben és nem pedig teli talpra lépjen, mert ez is káros a talpizmokra nézve.
Másik kritikus életszakasz, az iskolakezdés. Ilyenkor a gyermek lábának hirtelen 5-10 kilóval többet kell elbírniuk az iskolai tankönyvek, füzetek miatt. Ez szintén a láb szerkezeti változását hozza magával. A szülők segítsenek gyermekeiknek táskát vinni, vagy érdemes beszerezni a mostanában egyre divatosabb kerekeken guruló, húzható gyerektáskát. Ami még fontos kisgyermekkorban a megelőzés szempontjából, az a lábtorna, illetve minél többet járatni lábujjhegyen és ugráltatni a gyermeket valamint mezítláb egyenetlen talajfelszínen edzeni a talpizmokat pl.: kavicson, homokban. Létezik már olyan cipő gyermekeknek, mely a viselése közben folyamatosan aktív munkára készteti az izmokat és ez alatt nem csak a lábizmokat értem, hanem a szinte a teljes testet. Ez a korrekciós cipő (Softy) a talpizmok megerősítésével korrigált helyzetbe hozza, és ott megtartja a lábcsontokat, ez által javítja a testtartást és a súlypont helyzetét is. Ugyanakkor ezt a cipőt csak azoknak a gyermekeknek ajánlom, akiknek már van olyan testtudatuk, hogy helyesen tudják használni. Ellenkező esetben nem fejti ki jótékony hatását, vagy akár ronthat is a már meglévő problémákon.
Ha már kialakult a lábdeformitás, két dolgot kell tenni. Az egyik a talpbetét viselése a cipőben, amely passzív módon korrigálja a hibákat és rendezi vissza az eredeti boltozatot. Érdemes mindenkinek a saját lábára csináltatni betétet, melyet azonban évente cserélni kell. Ettől azonban még nem erősödnek meg a tartóizmok ez csak a csontos képleteket emeli a helyére és csak a betét viselése idején. A lábizmok megerősítését rendszeresen végzett gyógytornával érhetjük el. 24 éves korig a láb statikai problémái javíthatók. Fontos a megfelelő kis izmok erősítése korrigált helyzetben, melyhez a gyógytornász segítséget nyújthat. Felnőtt korban is jó eredményeket lehet elérni a fájdalmas tünetek csökkentése érdekében speciális talptornával és betét hordásával illetve speciális cipő (MBT) helyes viselésével.
Amennyiben már kialakult a láb deformitása kérje ki orvos és gyógytornász véleményét!
Forrás: scolinea.hu, mackorendelo.hu